A közoktatás második szakasza és az érettségi
A Magyarország HolnapBÓL
.firstHeading,#contentSub
További témákA közoktatás második szakasza és az érettségi
Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy 2025-2030 körül minden magyar fiatal (a népesség legalább 95%-a) eljuthasson a középiskola befejezéséig, és érettségi vizsgát tehessen.
– A közoktatás második szakasza és az érettségi vizsga
- Az iskola fejlesztésének egyik koncepcionális akadálya a reformokban való gondolkodás, amely nagyléptékű, egyszeri, látványos változástól várja a megoldást. De problémát okoz a szükséges változások léptékének alábecslése, a változásokkal szembeni ellenállás, a múlt iránti nosztalgia is.
- Az iskolarendszerre – különösen annak második szakaszára – sok olyan struktúra ráépült, amely stabilizálja a helyzetet, és megakadályozza az érdemi változtatásokat.
- A lemaradók felzárkóztatása tekintetében vannak a mai iskolának a legnagyobb hiányosságai, és egyben a legnagyobb fejlesztési tartalékai is. Ellentmondásos a szakképzés helyzete, nem tisztázott a közoktatás és a szakmunkásképzés viszonya.
- A magyar iskolarendszer szelektivitásának fenntartása mellett leggyakrabban hangoztatott érv az, hogy ezáltal lehet megoldani, a tehetséges tanulók a képességeinek kibontakoztatását. Ez az érvelés sok szempontból hamis.
- Azokban az országokban, ahol az élethosszig tartó tanulás a népesség nagyobb része számára realitássá vált, már nem várják el, hogy a középiskola lezárt, befejezett műveltséget nyújtson.
- Az érettségi reformja jelentős előrelépést jelentett az egységesség és a standardizálás irányába, sokat javult a vizsga megbízhatósága és objektivitása. A kétszintűség azonban nem váltotta be a felvételi funkciókkal kapcsolatos várakozásokat. Az érettségi tárgyaknak a rendkívül differenciált rendszere nincs összhangban sem a közoktatás általános fejlődésével, sem a felsőoktatás igényeivel.
